A Föngyöskert Gyógyító Völgy egy összetett bemutató program részeként a hagyományos magyar népi orvoslás sokrétűségét kívánja bemutatni, ősi magyar hagyományainkra építve, a tervezési terület természeti- és táji értékeinek megtartásával és fejlesztésével, az acsai és a környező falvak ökoturisztikai programjaihoz kapcsolódóan.

Az Acsa Gyümölcsei Kft. örömmel hirdeti a jó hírt: Vértesacsán a Föngyösben létesült beruházásunk a végéhez ért. A Föngyöskert – a Kárpát-medence Nemzeti Gyógynövény és Fűszerkertje című beruházás, - mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap LEADER fejezetéből Lovas-, bor-, öko-, gasztro- és kulturális turisztikai fejlesztések támogatására nyújtandó támogatások” jogcímen a Völgyvidék Közösség segítségével valósult meg, - hamarosan, várhatóan 2015. I. félévében megnyitja kapuit látogatói előtt.

A „Föngyöskert Gyógyító Völgy” egy összetett bemutató program részeként a hagyományos magyar népi orvoslás sokrétűségét kívánja bemutatni, ősi magyar hagyományainkra építve, a tervezési terület természeti- és táji értékeinek megtartásával és fejlesztésével, az acsai és a környező falvak ökoturisztikai programjaihoz kapcsolódóan.

A beruházás a magyar szerves kultúra gyökereiből táplálkozik. Holisztikus szemléletű, egyedülálló módon, együttesen szeretné bemutatni a hagyományos magyar népi orvoslás módszereit minden (testi-lelki és szellemi) szinten. A magyar népi gyógyászatban kb. 450 növényfajról igazolták gyógyító hatását. A kertben jelenleg kb. 250 gyógyító hatású növényfaj ismerhető meg, melyek száma a gyűjteményes kert bővülése során folyamatosan emelkedik.

A megkapó táji szépség, az interaktív bemutatási formák sokszínűsége, a történelmi atmoszféra, a pálos rend örökségének továbbvitele (egykoron pálos rend működött Vértesacsán), a természetvédelmi fejlesztések, mind-mind a tartós és tartalmas kikapcsolódás és felüdülést kívánja szolgálni bármely érdeklődő számára, kortól függetlenül.

Kiemelten ajánljuk a Föngyöskert látogatását mindazoknak:

• akiket a magyar népi gyógyítás hagyománya, és annak szerves kultúránkhoz való kapcsolódása érdekel
• akik EGÉSZségtudatosan és természet-harmonikusan élnek vagy csak az EGÉSZség útkeresői
• zarándokúton lévőknek - akik átfogó képet szeretnének kapni a népi vallássosság gyógyító erejéről, hagyományáról és Magyarhon legfőbb szent gyógyító helyeiről
• bárkinek, aki saját gyógynövény- vagy fűszerkert létrehozásához szeretne ötleteket és tapasztalatokat szerezni
• mindenkinek, aki régi magyar tájfajta gyümölcseink iránt érdeklődik
• akik kiváncsiak arra, hogy a fűszernövényeink, zöldségeink és gyümölcseink miféle ősi tudást őrző gyógyító erővel rendelkeznek
• minden gyógynövény-, népi gyógyászati- vagy néprajzi, természet- vagy tájvédelmi képzésben tanuló deáknak
• minden iskolás és óvodás korú gyermeknek, akik tanulmányaikat kiegészítve a Természet csodálatos világát gyógyító hatású növényeken keresztül is megismerhetik, gazdag tárházú interaktív játékos bemutató eszközökön és meséken keresztül, szakképzett környezeti nevelő segítségével
• bármely családnak, baráti társaságnak, pihenésre vágyó Léleknek, aki a Kert kínálta csodálatos táji szépség mellett, természet-harmonikus környezetben, a Természet hangjait, illatait, érzeteit magába szívva szeretne akár egy teljes napot élményekben gazdagodva eltölteni

A magyar nemzet ősi gyógyító nemzet, melyet gyermekmondókáink is megőriztek. Ismerje meg népi gyógyászati hagyományaikat, látogasson el a Föngyöskertbe!

További információkért látogassa meg a fongyoskert.hu oldalt!

A VI-VII. század fordulóján élt Szent Vendel kultuszát főként a német telepesek terjesztették el Európában. Vendel egy ír törzsi vezető jámbor életű fia volt, aki a hatalomgyakorlás helyett inkább a remeteséget választotta, de előtte római zarándokútra indult, melynek során elszegődött pásztornak.

A rá bízott állatoknak mindig a legjobb legelőket kereste és a legenda szerint pásztorbotjával forrást fakasztott ott, ahol az állatok számára nem talált vizet. Vendel remetetársaival német területen telepedett le, ahol a bencés regulák szerint élt, majd 617-ben bekövetkezett halála után kultusza azonnal terjedni kezdett. Sírja hamar zarándokhellyé vált, ahonnan a járványos betegek többnyire gyógyultan távoztak. Német nyelvterületeken a pásztorok védőszentjeként tisztelik.

Magyarországon a XVIII. századra tehető Szent Vendel kultuszának megjelenése, melyet értelemszerűen hozzánk is a katolikus német betelepülők hoztak el. Szent Vendel egy remete volt, aki pásztornak állt, és az állatokkal élte mindennapjait. Az állatokért képes volt elgyalogolni a letjobb mezőkre, illetve a legenda szerint, ha nem talált vizet az állatainak ott pásztorbotjával képes volt forrást fakasztani. Többnyire németes viseletben ábrázolt szobrai elsősorban a Dunántúlon, Buda környékén és Hevesben találhatók meg, azonban a Jászságban, illetve az Alföldön léteznek magyaros öltözettel ábrázolt szobrok is.

A Szent Vendel-szobrokat általában a falu végén, legelők közelében állították fel, hogy megvédje az állatokat a dögvésztől és egyéb járványoktól, de állítottak szobrokat a falu központjában is, ahová évente körmeneteket szervezett a sváb lakosság.

A Vértesacsán 2006-ban felállított, bolgár vraca mészkőből faragott Szent Vendel-szobor egyrészt a község hagyományait éleszti újjá, másrészt a kitelepített elődökre és azok sok évszázados magyarországi kultúrájára emlékeztet.

.

Mint minden magas szakmai tudást igénylő hivatásnak, így a gyógyszerészetnek is voltak és vannak különleges tehetséggel megáldott nagy egyéniségei, híres tudósai, művészei és egyéb kiemelkedő képviselői. Ilyen kiemelkedő, különleges tehetség volt Kazay Endre gyógyszerész is. Nagybányán született 1876-ban. Az elemi iskolát is itt végezte. Már ötödik osztályos gimnazistaként 100 oldalas értekezést írt a világmindenség keletkezéséről és fejlődéséről, Universitas címmel. 1894-ben mint gyakornok kezdte meg gyógyszerészi tevékenységét Nagybányán. Aztán még sok helyen dolgozott mint gyógyszertári segéd, -mester, egyetemi tanársegéd, gyógyszertárbérlő és igazgató fővegyész. 1918-ban Vértesacsán megvásárolta a Magyar Korona nevű gyógyszertárat, ahol 1923-ban bekövetkezett haláláig dolgozott. Rövid (1876-1923), mozgalmas életében több helyszínen és több munkaterületen példát adott egy elkötelezett és zseniális egyéniség életútjával. Hagyatéka és elvei alapján tudjuk, hogy nagy odaadással, erős hittel szerette hazáját és népét.

Kazay Endre élete utolsó éveit Vértesacsán töltötte, s településünk egyik leghíresebb emberének tekinti. Utcát neveztek el róla, de nevét büszkén viseli a 2009-ben alakult Kazay Endre Általános Művelődési Központ is. Szakmai és hivatásbeli elismerésként országszerte hét gyógyszertár büszkén viseli a nevét. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság legnagyobb kitüntetése a Kazay Emlékérem. Felújított síremléke a vértesacsai régi katolikus temetőben látogatható.

A patikában egy emlékszoba tekinthető meg, melyben a látogatók megismerhetik Kazay munkáit, többek között a négykötetes lexikonát, valamint az általa tervezett, és készített eszközeit is, mint tablettázó, porosztó, injekció letöltő készüléket is, illetve egyéb munkáit, eredményeit is Dr. Burgetti László gyógyszerész szíves kalauzolásával.